Az iskola története

Bonyhád III. Sz. Általános Iskolája 1984 szeptemberében kezdte meg működését a Fáy lakótelep 34. szám alatti új iskolában. Megépítését az általános iskolák zsúfoltsága, 11 helyszínen való működése tette indokolttá. Az intézményt a városi tanács 22/1983. (VIII. 29.) sz. határozatával hozta létre, és 1983. nov. 1-jei hatállyal Bősze Istvánt nevezte ki igazgatójának. Munkáját két helyettese segítette: Szabó Lászlóné és Illés Lajos. A későbbiekben igazgatóhelyettesi tisztséget töltött még be Beke Gézáné, Adorján Gyöngyi, Dománszky Zoltánné, Márton Antal, Lamberti Judit, Benéné Kovács Edit, valamint a tanuszoda megnyitásakor (1989) az annak vezetésével megbízott Hajdu Sándor. A gondnoki teendőket Sebestyén Istvánné látta el.

Ezer Mihály, a városi tanácselnöke avatja az iskolát

Ezer Mihály, a városi tanácselnöke avatja az iskolát

A közel 81 millió forintos költséggel megépített háromszintes iskolaépületet 1984. aug. 18-án adták át rendeltetésének. Az épületegyütteshez 600 m2-es, függönnyel kettéválasztható tornaterem, a falon tükörfelülettel és balettrúddal ellátott táncterem, tanuszoda és sportudvar tartozik. A beruházással együtt, de külön épületben 1000 adagos konyha is épült, melyet eleinte a helyi ÁFÉSZ, 1990-től 2001-ig az iskola üzemeltetett, majd az épület bérlésével az étkeztetést a Suli-Host Kft. végezte, 2015. szept. 1-jétől a TS Gastro Kft. látja el. Tolna megye legkorszerűbb általános iskolájában, 24 tanteremben 822 tanulóval kezdődött meg a tanítás. Az 55 nevelő nagy hányada a másik két általános iskolából érkezett. 1984. nov. 30-án ünnepi csapatgyűléssel alakult meg a 4219. Sz. Perczel Mór Úttörőcsapat, mely 1989-ig működött. Csapatvezetője Dománszky Zoltánné, 1988-tól Halmosi Sándor volt. A csapatzászlót a Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet adományozta. Az ünnepségen kötött a szövetkezet az iskolával patronálási megállapodást, mellyel csatlakoztak az „egy üzem – egy iskola” mozgalomhoz. 1988-ban adták át az iskola aulájában elhelyezett, Kovács László festőművész (Budaörs) által készített 2,5×13,5 m méretű, Cirkusz című kerámia falképet. 1989-ben felépült az iskola tagintézménye, a Városi Tanuszoda, mely 2013. márc. 1-jéig működött az intézmény keretében, majd a BONYCOM Kft. vette át üzemeltetését. Az 1989‒90-es tanévtől kezdődően bevezették az emelt szintű úszásoktatást, a 4. évfolyamig valamennyi tanulót kötelező óraszám keretében megtanítanak úszni. 2011-től a 7. évfolyamig tart a tanórai keretbe iktatott úszásoktatás. 1992-ben szervezték meg az első úszótagozatos osztályt. Kezdetben évfolyamonként egy, később már két osztály szerveződött az úszásoktatásra.

Fotó: Dudás Olga

Fotó: Dudás Olga

Más iskolák – hosszú időn át 10-12 város környéki iskola ‒ részére is úszásoktatást, a lakosság részére uszodai szolgáltatást biztosítanak. Rendszeresek az úszóversenyek. Az iskola tanulói 1997-ben 31 versenyen 42 arany-, 41 ezüst- és 27 bronzérmet szereztek. Az 1987-ben, Sere Tibor testnevelő elnökletével létrejött Perczel Mór Diáksport Egyesület keretében Gulyás Péter testnevelő edző munkája nyomán sok kiváló versenyző nevelkedett. Többek között: Horváth Gergő, Kovács Krisztián, Kopecsni Attila, Nagy Csaba, Szemcsuk Dorottya, Kopecsni Gábor, Csenkey Csaba. Az úszás mellett különösen kedvelt a röplabda, a labdarúgás, a torna és a természetjárás. Az iskola a megyei diákolimpiai versenysorozat évi összesítésében 4‒6., 2012-től már első helyezéseket ért el. 2012-ben országos hatodik. Ebben az évben az iskola udvarán 20×40 m-es műfüves labdarúgó pályát építettek. A napközis rendszerű iskolában német nemzetiségi és emelt szintű angol nyelvoktatás, az 1‒4. évfolyamon logikai matematika-informatikaoktatás folyik. A tanulók részt vesznek nyelvi versenyeken, a német nemzetiségi kulturális hagyományok ápolásában: rendezvényeken, szakkörben, majd 2012-től tanórai oktatás keretében társastáncoktatáson. Az ötödikes tanulók szeptemberben egyhetes erdei iskolában vesznek részt. Diáktanács működik, mely programokat szervez, közéletiségre nevel. Hagyományos a novemberi szülők-nevelők bálja, a karácsonyi ünnepség, januárban koszorúcska, februárban a farsangi rendezvény, a májusi szülői gála, az anyák napja, a gyermeknap, a júniusi osztálykirándulások, a nyári táborozások Váralján, Alsóbélatelepen és Németországban. 2001-től az intézmény a megyei Széchenyi Ödön Tűzoltóverseny házigazdája. Tanulmányi és egyéb versenyeken sok kiváló tanuló szerzett dicsőséget az iskolának. Csak a példa kedvéért: Baumgartner Ágnes (matematika, 2000), Pintér Csilla (történelem, 2001), Vizin Balázs (szónoklat, 2003). Az iskola technikai bázisára (stúdió, videórendszer) épülve kezdődött meg 1989 januárjában Bonyhádon a kábeltelevíziós szolgáltatás, innen kezdte sugározni adásait 1991-ben a helyi Völgység Televízió, majd az évtized közepe táján a klubszobának épült helyiségben kezdte meg kísérleti adásait a Völgység Rádió. Az 1991‒92-es tanévben, Dudás Olga koordinációjában az iskola bonyolította le a Legnagyobb magyar, Széchenyi István elnevezésű országos vetélkedőt. A döntőhöz kapcsolódó rendezvénysorozat keretében 1992. szept. 25-én tartották meg az iskola névfelvételi ünnepségét. Bonyhád város önkormányzati képviselő-testületének határozata alapján 1992. szept. 1-jétől az iskola neve Széchenyi István Általános Iskola lett. A névfelvételi ünnepség alkalmával adományozta a Széchenyi Alap az iskolának Vetró András gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló domborművét, mely az aulában került elhelyezésre. Minden évben szept. 21-én, az iskola névadójának születésnapján tartják az iskola napját, a Széchenyi-napot. Ennek keretében adják át az 1992-ben alapított Diákok Széchenyi-díját annak a végzett tanulónak, aki az iskola hírnevének gyarapítója, a tanulóközösség meghatározó, kiemelkedő tagja volt. Először Máthé Krisztinát díjazták, őt követte Köllő Babett, Töttős Ágnes, Gungl Viktória, Fazekas Éva, Stefán Klára, Seleljo Erzsébet, László Szilárd, Töttős László, Baumgartner Ágnes, Hanzel Adrienn, Schattmann Péter, Tóth Mercédesz, Dechant Ramóna, Kismődi Ditta, Lovász Lóránd, Simon Brigitta, Kalamár Laura, Holló Noémi, Deák-Fogarasi Roxána, Nier Janka, Nier Máté, Weisz Gerda, Kaufmann Kata, Kolozsi Liliána, Fehérvizi Eszter, Ábrahám Soma. 1993 tavaszán állították fel az iskola bejáratának térségében Deér Gábor és Deér Zoltán Széchenyi Istvánt ábrázoló mellszobrát. 1995-től partnerkapcsolatot ápolnak a Schullandheime e. V. német egyesülettel (Bautzen Kreis), mely 5 szaktábort és egy gyermekutazási irodát működtet. A nyelvismeret elmélyítését is szolgálják a tanulók németországi csereüdültetései. 1997 szeptemberétől az iskola befogadta Mucsfa, később Grábóc, 2007-től Kisdorog és Bonyhádvarasd bejáró tanulóit is. Teljes körű szaktanterem-hálózattal (számítástechnika, technika, fizika‒kémia, biológia‒földrajz, rajzterem égetőkemencével), jól felszerelt szertárakkal, tízezer kötetes könyvtárral, technikateremmel, a háztartástan oktatására konyhával rendelkeznek. Az iskola tanulóinak a létszáma mintegy öt éven át 800 körül mozgott. 1986-ban volt a legtöbb diák, 836. 1988-tól meredeken zuhant a létszám, 1995-ben 450 fő körül érte el a mélypontot. A vidékről bejáró tanulókkal 1997-től 500 körül stabilizálódott, majd 2001-től újra 450 fő körülire esett vissza. Az iskola alkalmazottainak a száma 1998-ban 90 (melyből 48 a pedagógus), 2005-ben 78 (ebből 42 a pedagógus). 1998-tól 2006-ig az iskola szervezetén belül működött az önálló tevékenységű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Az intézményegység mintegy húsz településen végzett családgondozói tevékenységet a terület lakosságának szociális állapotát veszélyeztető tényezők felmérésével, az adatok elemzésével. Az iskola tagozataként egy-egy pszichológussal és pedagógussal 1986-tól 2000-ig Nevelési Tanácsadó Szolgálat működött. 1999 júliusától megszűntek a gazdasági ügyintézői munkakörök, a szakemberek feladatát a júl. 1-jén megalakult Városi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) vette át. A 2003‒04-es tanévtől az iskola a Völgység Iskolaszövetség bázisintézménye. Bősze István igazgatót 1999-ben Adorján Gyöngyi, őt 2007-től Szabó Béláné követte. Az iskola neve 2003-ban Széchenyi István Általános és Alapfokú Táncművészeti (2007-től: Művészetoktatási) Iskola lett. Az Oktatási Minisztérium a 2002. évi Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton oklevél elismerésben részesítette az intézményt. 2003-ban az általános iskolai tanórák utáni időben, órarend szerinti oktatásban, két tanszakon, több csoportban, 12 évfolyamon alapfokú művészetoktatással bővült az iskola képzési rendszere: Szarvas Szilvia Mónika vezetésével modern- és Hitter Zsolt vezetésével társastáncoktatás kezdődött. A két tanszakhoz szervezetileg 2005-ben néptáncoktatás is csatlakozott. Az iskolaköteles kortól önkéntes oktatáson mintegy 60 fő vesz részt, más intézményből is fogadnak tanulókat. A 8. évfolyam után művészeti alapvizsgát, a 12. évfolyam után pedig záróvizsgát tehetnek a tanulók, melyhez bizonyítvány járul.

Az iskola jelvénye

Az iskola jelvénye

2005-ben a művelődési központtal együtt rendezték meg a XIV. Országos Felnőtt Táncművészeti Fesztivál elődöntőjét. A tagozatot 2008-ban a zeneiskolához csatolták, a modern- és társastáncoktatás gyakorlati munkája továbbra is az iskolában folyik. 2005-ben vezette be az iskola ‒ felmenő rendszerben, az első évfolyamtól kezdődően ‒ az ún. kompetencia alapú oktatást, mely a lexikai tudás helyett a képességek (problémamegoldás, kreativitás, alkalmazkodás, együttműködés stb.) fejlesztését helyezi előtérbe. 2008. júl. 1-jén az iskola a Bonyhádi Oktatási és Nevelési Intézmény (BONI) tagintézményévé vált. 2009-től az iskola kibővített vezetőségének javaslatára Év Pedagógusa díj elismerésben részesítik a tanévben legeredményesebben dolgozó kollégájukat. A kitüntetettek: Kovácsné Énekes Erika, Hütterné Kasper Enikő, Bakonyi Ilona, Márton Antal, Gulyás Péter, Csábrák Gyöngyi, Holló Katalin Rita, Wiandtné Gál Zsuzsanna, Dománszky Zoltánné, Hajdu Sándor, Nagy Ervin, Völgyi István. A 2011. júl. 1-jével megszűnt Arany János Egységes Iskola 2‒6. évfolyamos tanulóit, valamint nevelői egy részét az intézmény vette át. Ekkor 28 tanulócsoportban 750 főt foglalkoztattak. 2013. jan. 1-jétől a Széchenyi István Általános Iskola székhelyintézménye a Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola nevezetű integrációnak. Ettől az időponttól nem használja az iskola a szakmai alapdokumentum szerint a „Széchenyi” nevet. Fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), működtetője Bonyhád Város Önkormányzata. 2015-ben a tanulók száma 645, a pedagógusoké 69 volt.
2016. november 30-án megalakultak országosan a tankerületek. Bonyhádot a Tamási Tankerületi Központhoz csatolták.
2017. szeptember 1-jétől kivált az integrált intézményből a Vörösmarty Mihály Általános Iskolai Tagintézmény és egyházi fenntartású lett. Ettől az időponttól a székhelyintézményben működik az „Arany gimi” 9-12. évfolyama.

Forrás: Bonyhád lexikon, Bonyhád (2017.) (Steib György)